Batha Zsuzsanna vagyok, frissen végzett Formatervező Művész a MOME-ról. Életem, feladatom, munkám a tervezés, életünk jobbá, szebbé tétele, ha csak egy ujjnyival is, jelen körülmények között.
Olyan párnákat készítek, melyek folyamatos vizuális ingerekként, (nevetésre, találgatásra) gondolkodásra ösztönzik a tulajdonosaikat. A gyerekek imádják őket, mi, nagygyerekek szintúgy. A párnaállataim azokból az előképekből születnek, amik bennem élnek egy- egy állatról. (Ha megkérne valaki, hogy rajzoljak neki csigát, ilyennek rajzolnám. )
A bennünket körülvevő tárgyi kultúra folyamatosan hat ránk, a gyerekekre pedig még inkább. Párnáim célja ezt a környezetet vidámabbá és motiválóbbá tenni.
Köszönöm, hogy kíváncsi voltál gondolataimra! További jó nézelődést!
Ha felkeltettem érdeklődésedet és van egy kis időd, itt van még néhány gondolat:
A játék szó hivatalos definíciója ez: "szabad cselekvés". Ezen a gondolaton morfondírozva ráébredhet az ember arra, hogy a játékot, a játszás folyamatát környezetünk, tárgyaink, játékaink erősen befolyásolják. Az utolsó részletéig kidolgozott fröccsöntött dinoszaurusz vajon milyen gondolati szabadságot ad a játszás élményében? Milyen új mesék és történetek teremtődhetnek ilyen eszközökkel? A gyermeki játszás egyik köztudott alapelve a képzelgés és a különleges/ sajátos eszközhasználat (pl. egy bot lehet paripa, de koronázási kellék is? ) .
Párnáimat tudatosan, ezen alapelvek figyelembevételével terveztem, olyan környezeti kiegészítőkként, amelyek egyszerű vonalvezetésüknek köszönhetően, állandóan gondolkodásra késztetnek. Megpróbálnak ugyan valamire / valamikre hasonlítani, de megadják azt a gondolati szabadságot, ami egy gyereknek kell. Készségfejlesztő tárgyak ezek, mely a felnőttek képzeletét is megdolgoztatja. (ezt tapasztalatból is mondom) .
A gyerekek másként látják a világot. Erre remek példa A kis herceg rajza, ami lehet kalap, de egy mohó óriáskígyó is, aki egy egész elefántot nyelt le. A párnaállat-kollekció megpróbálja megadni a gondolatok ilyesféle szabadságát.
